Horváth Éva ismét elérte a balesete előtti testsúlyát: jelenleg 60 kiló. A modell-műsorvezető számára azonban hosszú és nehéz út vezetett idáig. A kórházban töltött hónapok, a műtétek és a fájdalmas rehabilitáció után sokáig alig tudott mozogni, az étkezés pedig bevallása szerint egy időre az egyik legfontosabb örömforrásává vált. Mostanra azonban tíz kilótól szabadult meg, és újra előveheti a korábban hordott ruháit.
A súlyos motorbaleset, a hosszan tartó kórházi kezelés, a sorozatos műtétek és a kényszerű mozgáshiány Horváth Évát testileg és lelkileg egyaránt megviselte.
„Már nem ismertem magamra”
A kórházban a gyógyszerek, az állapota és a hosszas kezelés következtében jelentősen lefogyott. A hazatérése után viszont megváltozott a helyzet: ismét enni kezdett, miközben továbbra sem tudott mozogni.
„Volt egy időszak, amikor nagyon sovány voltam, amelynek a kritikus állapotom éppúgy az oka volt, mint a kilátástalanság, amit éreztem. Aztán hazatértem, elkezdtem enni, és továbbra sem mozogtam semmit. Nem azért, mert lusta voltam, hanem mert egyszerűen képtelen voltam rá. A testem emiatt nemcsak megváltozott, hanem el is deformálódott. Nem egyszerűen néhány pluszkilóról beszélünk – már nem ismertem magamra!” – idézte fel Éva.
A változás annyira megviselte, hogy szembesülnie kellett a saját külsejével. Csukott szemmel állt a tükör elé, majd olyan fényképeket készített magáról, amelyek láttán ő maga is megrémült.
„Odaálltam csukott szemmel a tükör elé, és olyan drasztikus fotókat készítettem magamról, amik végül őszintén elborzasztottak. Sokkolnom kellett magam a valósággal. A lábam se volt jó, az alakomról nem beszélve. Ez nem egy szülés utáni változás volt, hanem egy teljes átalakulás. Borzasztóan éreztem magam. Korábban, ha voltak nehéz időszakok az életemben, akkor tudtam abból töltekezni, hogy a testemmel jóban voltam, most azonban az is cserben hagyott” – mondta.
A fájdalom mellett az evés jelentette az örömöt
A baleset után a lábával kapcsolatos problémák is komoly megpróbáltatást jelentettek számára. Több műtéten esett át, hosszú rehabilitáció várt rá, a felépülést pedig rendkívüli fájdalmak kísérték.
„Emberfeletti fájdalmaim voltak. Ebben az állapotban úgy éreztem, hogy az evés az egyetlen, ami boldogsággal tölt el. Ez lett azon kevés dolgok egyike, amiben örömet találtam” – vallotta be.
Éva ezért nem akart egy újabb szigorú, önsanyargató diétával nekivágni a fogyásnak. Nem szeretett volna minden finomságot megvonni magától, inkább apránként alakított az étkezési szokásain.
„Sokat mantráztam magamnak, hogy túléljem a fájdalmat, ami sikerült is. Mégsem tudtam ugyanígy mantrázni a fogyást. Sokszor eszembe jutott, hogy a csontomat ki tudtam növeszteni, de lefogyasztani miért nem tudom magam? A testemnek olyan dolgokat kellett végigcsinálnia, amikről korábban elképzelni sem tudtam, mégis képes volt rá, a fogyás terén azonban mintha valami blokk lett volna bennem. Végül a 90:10 aranyszabály és a gyógynövények segítettek rajtam.”
Gyógynövényekkel próbálta elérni a célját
Horváth Éva szerint az ő korában a testsúly alakulásában döntő szerepet játszik az étrend, illetve az, hogyan dolgozza fel a szervezet a bevitt táplálékot. Saját módszerében ezért a 90:10 arányra és különböző gyógynövényekre támaszkodik.
„Ezt követi az én módszerem, ami egyrészt csökkenti az étvágyam, így amit megeszek végül, az megfelelően tud hasznosulni, nem lesz azonnal súlyfelesleg belőle” – magyarázta.
Elmondása szerint az általa használt étvágykorrektor egyik összetevője a kortalanító pápafű, amelyet sokan a szervezet „lomtalanítójaként” emlegetnek. Éva úgy véli, ennek fontos szerepe van a zsír- és cukoranyagcsere egyensúlyának fenntartásában.
Az indián fügekaktuszt is megemlítette, amelyről azt mondja, hogy rostjai megköthetik a zsírok egy részét, és elősegíthetik a teltségérzet kialakulását. Így állítása szerint kevesebb étellel is jóllakik, és már nem kíván annyit enni, mint korábban. Azt is felidézte, hogy szerinte egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy ez az összetevő étkezés után a zsírok egy részének megkötésében is szerepet játszhat.
A hasára rakódott pluszkilóktól a japán gobó segítségével szeretett volna megszabadulni. Éva szerint ez az összetevő a normál vércukorszint fenntartását támogatja, így elkerülhetővé válhatnak a hirtelen rátörő éhségrohamok.
A fogyás eredményével elégedett: már nem érzi szükségét annak, hogy behúzza a hasát, és úgy látja, a bőre is követte a testalkata változását.
„Szeretem, hogy már nem kell behúzni a hasam, nem plöttyedt, és nem utolsósorban pedig beleférek a baleset előtti ruháimba, és merek újra tévében szerepelni.”
Tíz kilót fogyott, és ismét a régi ruháit hordhatja
A mindennapjainak része lett egy fermentált turmix is. Mint mondta, az ital számos összetevőt tartalmaz, ezért ahelyett, hogy külön-külön készítené el, egy praktikus por formájában fogyasztja.
„A napi rituálém része egy fermentált turmix – egy asztal kicsi lenne, ha megmutatnám, mennyi alkotóelemet tartalmaz. Ezért egy praktikus port használok, benne vannak a gyógynövényeim, plusz alga, paraj, egy rakatnyi rost, bogyós gyümölcsök és olyan kollagén, ami segített, hogy a bőröm is lekövesse a fogyást, ne kelljen magam után húzni.”
A változás látványos: Horváth Éva tíz kilót adott le, és jelenleg 60 kiló. Bár a környezetében élők is észrevették az átalakulását, ő maga még mindig szokja az új külsejét.
„Lépten-nyomon megállítanak az utcán, milyen csinos vagyok, de sokan kérdezik is, hogyan csináltam. Többen nem hiszik el, hogy a saját erőmből fogytam le, pedig a kemikáliákat elítélem. Nekem fontos, hogy ezt igenis a saját utamon, tempómban érjem el. Hiszek a természetességben, azt gondolom, itt az idő, hogy visszatérjünk az évszázados módszerekhez” – fogalmazott.
Éva számára tehát nem csupán a mérlegen látható eredmény fontos: az is sokat jelent neki, hogy ismét jól érzi magát a bőrében, és a baleset előtti ruháit is újra felveheti.
