Nagy visszhangot váltott ki, amikor kiderült, hogy Polgár Judit nem vállalja a köztársasági elnöki felkérést. A világ legismertebb magyar sakkozója udvariasan megköszönte a bizalmat, ugyanakkor világossá tette, hogy nem érzi magát alkalmasnak arra a feladatra, amely szerinte egy megosztott nemzet összefogását is magában foglalja. A bejelentést követően nyilvánosságra került egy közvélemény-kutatás is, amely szerint már a jelölés gondolata is eltérő reakciókat váltott ki a magyarokból.
Magyar Péter július 19-én jelentette be, hogy Polgár Juditot kérte fel Magyarország következő köztársasági elnökének, Sulyok Tamás utódjaként. Indoklásában úgy fogalmazott, hogy a sakklegenda életútja, teljesítménye és emberi tartása alapján méltó lenne a tisztség betöltésére.
Közösségi oldalán ezt írta:
„Polgár Judit eddigi pályafutása mindig a teljesítményről szólt. A személyét övező elismerést nem politikai kötődésének vagy kapcsolatoknak, hanem kivételes tehetségének, szorgalmának, példátlan teherbírásának és a tisztességének köszönheti. Olyan magyar, akinek teljesítménye tiszteletet és elismerést vált ki itthon és szerte a nagyvilágban.”
A felkérésre Polgár Judit rövid időn belül válaszolt. Köszönetet mondott a bizalomért, ugyanakkor jelezte, hogy nem vállalja a jelölést.
Facebook-bejegyzésében így fogalmazott:
„Nagyra tartom a miniszterelnök gesztusát, hogy pártjának meghatározó parlamenti súlya ellenére is független, pártok felett álló jelöltet kért fel köztársasági elnöknek. Ugyanakkor nem érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy magamra vállaljam egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét, így a felkérésnek nem tudok eleget tenni.”
View this post on Instagram
Hozzátette azt is, hogy bár nem lesz jelölt, a jövőben is támogatni kívánja azt a független köztársasági elnököt, aki végül ellátja ezt a feladatot.
Magyar Péter ezt követően megköszönte Polgár Judit eddigi munkáját, és jelezte, hogy a későbbiekben más formában továbbra is számít rá.
A döntés után az Europion országosan reprezentatív közvélemény-kutatást készített 1800 ember megkérdezésével. Az eredmények szerint a megkérdezettek 35 százaléka ellenezte, hogy Polgár Judit legyen a köztársasági elnök, míg 26 százalék támogatta a jelölését. A válaszadók 17 százaléka semleges álláspontot képviselt, további 23 százalék pedig nem tudott vagy nem akart véleményt mondani, illetve nem ismerte eléggé a sakklegendát.
A kutatásból az is kiderült, hogy az ellenzők között nagyobb arányban szerepeltek a 60 év felettiek, akiknek 47 százaléka nem támogatta az elképzelést. Az érettségivel nem rendelkezők körében ez az arány 38 százalék volt, míg a Fidesz szavazóinak 58 százaléka szintén inkább elutasította a jelölést.
A támogatók között elsősorban a diplomások jelentek meg nagyobb arányban, közülük 33 százalék támogatta Polgár Juditot. A Tisza Párt szavazói között 38 százalék értett egyet a jelöléssel, ugyanakkor ebben a táborban sem volt teljes az egyetértés, mivel 24 százalékuk ellenezte azt.
A felmérés arra is kitért, hogy a válaszadók szerint milyen tulajdonságok fontosak egy köztársasági elnök esetében. A megkérdezettek 38 százaléka úgy vélte, hogy a politikai tapasztalat elengedhetetlen ehhez a tisztséghez, és ezt hiányolta Polgár Judit esetében.
Ezzel szemben 20 százalék éppen azt tartotta a legnagyobb előnyének, hogy pártoktól független, széles körben elismert személyiségként alkalmas lehetne a nemzeti egység képviseletére.
Arra a kérdésre, milyen államfő válhatott volna belőle, szintén megoszlottak a vélemények. A válaszadók 31 százaléka szerint inkább békítő, konfliktuskerülő köztársasági elnök lett volna, míg 27 százalék úgy gondolta, hogy szükség esetén a konfliktusokat is vállaló vezetőként látta volna el a feladatát.
Hogy a közvélemény megosztottsága befolyásolta-e Polgár Judit döntését, arra nincs egyértelmű válasz. Annyi azonban biztos, hogy indoklásában ő maga is kiemelte: nem érzi magában azt az erőt, amely egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségéhez szükséges.
