A csend nem tört meg.
Kitágult.
Mintha az egész aréna elfelejtette volna, hogyan kell lélegezni.
Az Iron Titan mozdulatlanul állt a ringben, hatalmas mellkasa lassan emelkedett.
Évek óta először az arckifejezése nem a szórakozottság volt.
Hanem bizonytalanság.
A bíró azonnal hátrált, a fiúra pillantva, mintha épp valamit hallott volna, amit nem kellett volna.
A fiú szemszögéből minden furcsán nyugodtnak tűnt.
Nincs félelem.
Nincs habozás.
Csak koncentráció.
A ringen kívül az asszony még mindig kiabált.
— „Ryan, állj! Kérlek!”
De a fiú nem fordult meg.
Már meghozta a döntését.
Az Iron Titan végül újra megszólalt, de a hangja most halkabb volt.
— „Mit mondtál?”
A fiú nem válaszolt.
Ehelyett lassan lenyúlt és beállította a testtartását.
Nem úgy, mint egy gyerek.
Hanem úgy, mint aki már csinált ilyet korábban.
A tömeg ismét suttogni kezdett.
Valami nem stimmelt.
Nem fizikailag veszélyes módon.
Más.
A bíró idegesen felemelte a kezét.
— „Ezt le kellene állítani—ez nem hivatalos—”
De mielőtt befejezhette volna—
A fiú újra megszólalt.
Elég hangosan, hogy mindenki hallja.
— „Rendezzék rendesen.”
Az Iron Titan összevonta a szemöldökét.
— „Mit rendezzek?”
A fiú a szőnyegre mutatott.
— „Egy hivatalos mérkőzést.”
Morajlás tört ki az arénában.
A bíró teljesen megdermedt.
A produkciós fülke felé nézett.
Aztán a biztonságiak felé.
Aztán vissza a fiúra.
Az arca elsápadt.
Az Iron Titan egy lassú lépést tett előre.
— „Kölyök… ki vagy te?”
A fiú végül újra felnézett.
És ezúttal a nyugodt hangja valami nehezebbet hordozott.
— „Soha nem veszítettél olyan mérkőzést, amit rögzítettek.”
Szünet.
— „De még soha nem is néztél szembe velem hivatalos szabályok szerint.”
A tömeg zavartan kitört.
A biztonságiak tétováztak a ring pereménél.
Aztán a bíró valamit a headsetjébe suttogott.
És hirtelen—
Az aréna képernyői villogni kezdtek.
Az Iron Titan arckifejezése azonnal megváltozott.
Mert a mögöttük lévő képernyőn…
Egy dokumentum jelent meg.
Nem egy közvetítési grafika.
Nem egy show bevezető.
Egy hivatalos regisztrációs űrlap.
Egy névvel rajta.
Jóváhagyva.
Hitelesítve.
Aktív versenyzői státusz.
Az Iron Titan lassan visszafordult a fiú felé.
A nevetés teljesen eltűnt.
Csak feszültség maradt.
A ringen kívül az asszony a szájára tette a kezét, remegve.
A bíró hátralépett és halkan azt mondta:
— „Ő… engedéllyel rendelkezik.”
Az Iron Titan hosszasan bámulta a fiút.
Aztán feltette az egyetlen kérdést, ami számított.
— „Ki edzett téged?”
A fiú nem válaszolt azonnal.
Csak először felemelte az öklét.
És a tömeg valami borzalmasat vett észre:
Ez soha nem kihívás volt.
Ez egy ütemezett mérkőzés volt.
És az Iron Titan éppen most sétált bele anélkül, hogy tudta volna.
