Juhász Árpád 91 évesen sem lassít: túrázik, dolgozik, és még a fiatalabbakat is maga mögött hagyja

Juhász Árpád júniusban töltötte be a 91. életévét, de a kor egyáltalán nem jelenti számára azt, hogy vissza kellene vonulnia. Túrázik, dolgozik, rendszeresen találkozik a barátaival, ír és aktívan tartja a kapcsolatot a családjával is.

Amikor megkeressük, éppen orvosnál van. Néhány perccel később már arról mesél, hogy nincs különösebb oka az aggodalomra: a lábát ellenőrzik és kötést cserélnek rajta.

Nemrég ugyanis a Dolomitokban járt, ahová a lányaitól kapott születésnapi ajándékként utazott. A túra során ismét jelentkezett egy régi fagyási sérülése. A nagylábujja korábban már kétszer is elfagyott: egyszer a Himalájában, egyszer pedig az Alpokban.

A 80 éves túratársat még kamasznak nevezi

A kellemetlenség azonban egyáltalán nem vette el a kedvét a kirándulásoktól. Juhász Árpád továbbra is rendszeresen útnak indul, és ha társaságra van szüksége, abban sincs hiány.

Korábban két állandó túratársa volt. Egyikük Berkes Balázs jazzbőgős, akivel 75 éven keresztül jártak együtt kirándulni. Két éve azonban a férfinak amputálták a lábát. Ennek ellenére Juhász Árpád születésnapján ott volt, kerekesszékkel vitték ki az ünnepségre.

Másik régi barátja, Madari István szintén kiesett egy időre a túrázásból, miután cementzsákok cipelése közben meghúzta magát.

Juhász Árpád viszont nem állt le. Egyik este a lányával és családjával indult teliholdat nézni. Nem tettek meg nagy távolságot, de a sötétben, köves terepen lefelé haladni így is komoly figyelmet igényelt.

Nemrég pedig egy 80 éves barátjával a Mária-szurdokban jártak. A geológus ezt már szinte viccesen említi: a túratársa hozzá képest még „kamasznak” számít.

Van egy másik társasága is, három idős orvosbarátból áll. Sétáik közben időnként egészen morbid témák kerülnek elő. Megbeszélik például, vajon meddig lesznek még képesek járni, olvasni, illetve mikor jelentkezhetnek náluk olyan szellemi problémák, amelyek miatt már arra sem emlékeznek, bevették-e a reggeli gyógyszerüket.

A 91 éves Juhász Árpád azonban ezt sem tragédiaként kezeli. Inkább nevet rajta.

Hajnalban kezdődik a munkanapja

A geológus szerint az aktivitásának egyik titka, hogy nem hagyja magát ellustulni. Szigorú napirend szerint él, mert úgy érzi, ha túl sokat pihenne, elveszítené a lendületét.

Reggel hatkor kel. Kávézik, mellé kefirt vagy joghurtot fogyaszt, majd munkához lát.

Feladata a TV2 műsorainak teletextes feliratozása a siket és nagyothalló nézők számára. A televízió előtt ül, miközben egyszerre figyeli a képernyőt és dolgozik a feliratokon.

Ez több órát is igénybe vesz. Ezután útnak indul, elintézi a bevásárlást, elmegy a patikába, és igyekszik délre hazaérni, mert akkor ismét munka vár rá: ellenőriznie kell a Híradót.

Este ugyanez folytatódik.

„Senki nem nézi annyit a TV2-t, mint én” – mondja nevetve, miközben egyáltalán nem panaszkodik a munkára. Sőt, úgy gondolja, kifejezetten hasznos számára, hogy egyszerre több dologra kell koncentrálnia.

Szerinte ez frissen tartja az agyát, és eddig semmilyen demenciára utaló jelet nem tapasztalt magán.

A 73. érettségi találkozó sem maradt el

Juhász Árpád a digitális világban sem maradt le. Rendszeresen posztol a közösségi oldalán, több barátjával pedig üzenetben vagy e-mailben tartja a kapcsolatot.

Nemrég egy különleges feladatba is belevágott: megpróbálta felkutatni régi gimnáziumi osztálytársait.

Idén lett volna a 73. érettségi találkozójuk, de eleinte úgy tűnt, senki nem tud részt venni rajta. Végül telefonon és ismerősökön keresztül sikerült többeket megtalálnia.

A néhai osztályból végül heten maradtak, és bár a találkozó szervezése nem ment könnyen, Juhász Árpád örül annak, hogy még mindig vannak olyan barátai, akikkel rendszeresen össze tud járni.

A 90. születésnapján közel hatvanan ünnepeltek vele, idén pedig körülbelül negyvenen gyűltek össze körülötte.

A családja is fontos része az életének. Lányai és unokái rendszeresen meglátogatják, még ha nem is mindenki tud ugyanolyan gyakran eljutni hozzá.

Bea lánya hétvégente hosszú, hat-hét órás sétákat vezet, majd gyakran még aznap este beugrik hozzá vacsorázni vagy egy újabb közös sétára.

Kata, a kisebbik lánya vidéken él, ezért havonta körülbelül egyszer tud személyesen találkozni vele. Arról azonban gondoskodik, hogy Juhász Árpádhoz minden nap eljusson a meleg és a hideg étel.

A legidősebb unokája élelmiszermérnök, neki pedig már egy másfél éves kisfia is van, aki Juhász Árpád első dédunokája. Ők nagyjából kéthavonta látogatják meg.

A következő unoka Amáta, aki 35 éves, tánckoreográfus és a Táncművészeti Egyetemen tanít. A legfiatalabb pedig idén érettségizett, ami újabb alkalmat adott arra, hogy az egész család összegyűljön.

Juhász Árpád számára talán éppen ez a legfontosabb: nem egyedül tölti a mindennapjait. Sok ember veszi körül, akik törődnek vele, ő pedig ugyanígy igyekszik jelen lenni az ő életükben.