Puzsér Róbert a nyilvánosság előtt elsősorban éles kritikáiról és határozott véleményéről ismert, egy beszélgetés során azonban a személyes életébe is betekintést engedett. A Csak Szabadon csatorna Majd megeszlek című műsorában Balázsy Pannának és Wágner Tamásnak mesélt az anyagi biztonsághoz fűződő viszonyáról, az édesanyjától tanult takarékosságról, valamint egy ételről, amely különösen sok emléket idéz fel benne.
A kritikus számára a pénz nem elsősorban a fényűzést jelenti, hanem a függetlenséget. Úgy gondolja, az anyagi biztonság egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell a megélhetés miatt kompromisszumokat kötnie, és szabadon elmondhatja a véleményét.
Ebben a szemléletben meghatározó szerepe volt édesanyjának, akinek esküvőiruha-kölcsönzője volt. Puzsér gyerekként közelről láthatta, hogyan teremtette meg a család biztonságát az asszony, aki rendszeresen félretette a pénzt, és nem költött feleslegesen.
„Az anyám azt mondta minden alkalommal, hogy nem kifelé élünk, apukám” – idézte fel a családi mondást. A takarékosság a mindennapokban is megmutatkozott: hiába engedhettek volna meg maguknak egy jobb autót, nem érezték szükségét annak, hogy lecseréljék a meglévőt.
Bűnnek érezné, ha felélné az örökségét
Puzsér Róbert édesanyja jól tudta, mikor elég jó valami, és mikor nincs szükség többre. Ezt a gondolkodásmódot fia is magáévá tette, és ma sem törekszik arra, hogy minden lehetőségét kihasználva magasabb életszínvonalon éljen.
„Én most sem élem azt az életszínvonalat, amelyet élhetnék” – vallotta be.
Úgy látja, ha a lehetőségeihez képest többet költene, idővel a vagyonát is felélhetné. Ez pedig veszélybe sodorná azt a függetlenséget, amelyet az anyagi biztonság számára jelent.
Az örökség ezért egészen különleges helyet foglal el az életében. Nem egyszerűen elkölthető pénzként tekint rá, hanem édesanyja egész életén át tartó munkájának eredményeként, amelynek megőrzését kötelességének érzi. Ha könnyelműen elherdálná, úgy érezné, az édesanyja erőfeszítéseit is semmibe venné.
Egy tányér rakott kel, amely az édesanyját idézi fel
A műsorban nemcsak a pénzügyekről esett szó: a beszélgetés végén rakott kel került az asztalra, amelyet Wágner Tamás készített Puzsérnak. Az étel kiválasztásának személyes oka volt, hiszen a kritikus számára ez a fogás szorosan összekapcsolódik az édesanyja emlékével.
„Amióta nincs anyám, azóta alig jutok hozzá, vagy jóformán soha” – mondta, utalva arra, hogy korábban az édesanyja rendszeresen elkészítette neki ezt az ételt.
Amikor a műsor előtt arról kérdezték, mit enne szívesen, rögtön a rakott kel jutott eszébe. Egy egyszerű fogás így számára sokkal többet jelent az étkezésnél: az otthon ízeit, a családi emlékeket és az édesanyjával együtt töltött időt is felidézi.
A bántó kommentek őt is megviselik
Bár Puzsér a nyilvánosság előtt rendszerint határozottan képviseli az álláspontját, ez nem jelenti azt, hogy érzéketlen lenne a kritikára. A műsor házigazdái arról is kérdezték, előfordul-e vele, hogy egy-egy hozzászólás elrontja a kedvét.
A válasza egyértelmű volt: igen, a bántó kommentek őt is képesek megviselni. Arra azonban igyekszik ügyelni, hogy ne ezek határozzák meg a munkáját vagy azt, hogyan szólal meg a nyilvánosság előtt.
A beszélgetés során a gyermekével kapcsolatos hozzáállásáról is elárult néhány részletet. Bár vannak aggodalmai a jövővel kapcsolatban, nem akarja ezeket idő előtt a gyermekére terhelni.
„Ha a gyerek elég idős lesz ahhoz, hogy kérdezzen erről, akkor majd mondom neki. De én nem fogom őt traktálni ezzel” – fogalmazott Puzsér Róbert.
A megszólalásaiból egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki számára a takarékosság, az anyai örökség megőrzése és a személyes szabadság szorosan összetartozik. A pénz mellett pedig azok az egyszerű, személyes emlékek is fontosak maradtak számára, amelyeket egy-egy otthoni étel képes újra felidézni.
