Szirtes Tamás augusztusban jelentette be, hogy ismét megpályázza a Madách Színház igazgatói posztját, amelyre több ismert szakember is jelentkezett. A pályázók között van Miller Zoltán is, aki etikai okokra hivatkozva szeptemberben felmondott a teátrumnál. A jelenlegi direktor azonban másként képzeli el az intézmény jövőjét: azt szeretné, ha ő maga készíthetné fel a következő vezetőt, és saját csapatából kerülne ki az utódja.
A 81 éves, Kossuth-díjas rendező megbízatása jövő januárban jár le. Újabb ciklust szeretne kapni, hogy méltó módon lezárhassa a Madách Színházban végzett munkáját, és gondoskodhasson az utána következő igazgató felkészítéséről.
Fiatal munkatársaiban látja a jövőt
Szirtes Tamás mellett több ismert név is versenybe szállt a vezetői posztért. Köztük van Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház egykori és a Szentendrei Teátrum jelenlegi igazgatója, Gémes Antos színész-rendező, valamint Miller Zoltán színművész. A pályázók között szerepel Baranya Dávid, a Dancing with the Stars táncosa is.
A Kontrollnak adott interjújában Szirtes Tamás arról beszélt, hogy régóta szeretne olyan alkotói csapatot kialakítani maga körül, amely hosszú távon is képes továbbvinni a színház szellemiségét. Mint mondta, egész életében arra törekedett, hogy megtalálja azokat az embereket, akikkel igazán jól tud együtt dolgozni. Hozzátette, hogy hasonlóan gondolkodott Zeffirelli és Fellini is.
A rendező három fiatalabb munkatársát különösen fontosnak tartja: Jenővári Miklóst, Vaszilenko Eugéniát és Vízvárdi Andrást. Mindhárman más-más területen segítik a munkáját, és szoros szakmai kapcsolat alakult ki közöttük.
Vízvárdi András díszlettervezőként dolgozik a Madáchban, Szirtes pedig különleges felfedezésként beszélt róla. Úgy fogalmazott, hogy András inspirációt jelent számára, és az ízlésük, illetve a stílusuk is közel áll egymáshoz. Olyan jól megértik egymást, hogy sokszor néhány szó is elegendő a közös gondolkodáshoz.
Vaszilenko Eugénia, akit a társulatban Zsenyának becéznek, orosz származású. Korábban gyönyörű táncosnőként dolgozott, mára azonban koreográfusként és rendezőasszisztensként is tevékenykedik Szirtes mellett.
Jenővári Miklós fiatal színészként csatlakozott a csapathoz. Mindhárman azt kérték Szirtestől, hogy egy-két előadás teljes próbafolyamatában dolgozhassanak mellette, amit a rendező megtiszteltetésként élt meg. A Jégvarázs munkálatai során már együtt dolgoztak, jelenleg pedig az Evita című produkcióban működnek közre.
Szirtes Tamás tehát nem egyszerűen munkatársakat lát bennük: olyan fiatal szakembereket, akikből a jövőben a színház vezetését átvevő művészeti csapat is kialakulhat.
Akkor sem esne kétségbe, ha nem ő nyerne
A rendező arra is kitért, hogyan fogadná, ha végül más kapná meg az igazgatói megbízatást. Elmondása szerint tudomásul venné a döntést, és egyáltalán nem tart attól, hogy színházi munka nélkül üres maradna az élete.
A Kontroll stúdiójában arról beszélt, hogy már elmúlt 18 éves, és számos olyan elfoglaltsága, terve és vágya van, amelyekre eddig nem jutott ideje. Sokat sportol, érdeklik a társművészetek, és szívesen kipróbálná magát olyan alkotói helyzetekben is, amelyekben korábban még nem volt része.
Úgy fogalmazott, hogy a színházon kívül is teljes és tartalmas élet várhat rá, ezért egy esetleges sikertelen pályázat sem jelentené számára a világ végét.
A Madách Színház jövőjével kapcsolatos tervei azonban ennél jóval korábban körvonalazódtak. Amikor azt tapasztalta, hogy az igazgatói pályázat komoly visszhangot vált ki, úgy érezte, elérkezett az alkalom arra, hogy megvalósítsa régi elképzelését.
Azt szeretné, ha mellette egy olyan művészeti tanács állna fel, amelynek tagjai egy teljes cikluson keresztül felkészülhetnének a vezetői feladatok átvételére. A három fiatal munkatárs mellett Posta Viktort, a kiváló színész barátját is bevonná ebbe a csapatba.
Szirtes Tamás nem akarja teljesen új alapokra helyezni a Madáchot
A rendező szerint egy nagy kulturális intézménynek képesnek kell lennie arra, hogy saját maga nevelje ki a következő generációt. Úgy véli, nem minden színház esetében a teljes újrakezdés a megfelelő út: vannak intézmények, amelyeknél érdemes megőrizni a kialakult értékeket, hagyományokat és szakmai szemléletet.
A Madách Színházat ilyen élő kulturális értéknek tartja, ezért szeretné továbbadni azt az intézményi kultúrát, gondolkodásmódot és stílust, amely az évek során kialakult. Meggyőződése, hogy a fiatal munkatársaival együtt erre képes lehet.
Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a fenntartó sem akarja alapjaiban megváltoztatni a teátrum jellegét. Erre utal a pályázati kiírás is, amely alapján a Madách Színháznak a jövőben is zenés-táncos színházként kell működnie.
Szirtes Tamás elképzelése tehát nem a múlt egyszerű konzerválása, de nem is a teljes szakítás a korábbi hagyományokkal. A „megőrizve meghaladni” elvét követve olyan utódot szeretne, aki képes továbbvinni a színház értékeit, miközben új lehetőségeket is teremt.
A rendező derűs pillanataiban abban bízik, hogy a Madách Színház jövője valóban ebbe az irányba haladhat.
