Felesége halála után teljesen új alapokra kellett helyeznie az életét Müller Péternek. Az író őszintén mesélt arról, hogyan próbálta feldolgozni a veszteséget, miként változtak meg a mindennapjai, és arról is, hogy kilencvenéves korához közeledve sem zárja ki az új emberi kapcsolatok lehetőségét.
Müller Péter számára az 1956-os év örökre meghatározó maradt, hiszen ekkor ismerte meg Ágnest, akivel közel hét évtizeden át éltek egymás mellett. A hosszú házasságnak tavaly ősszel a felesége halála vetett véget, ami teljesen új helyzet elé állította az írót.
Elmondása szerint a gyász után tudatos döntést hozott: nem akarta bezárni magát a magányba, ezért igyekezett újra kapcsolatokat építeni és nyitni az emberek felé.
Úgy fogalmazott, hogy szinte a nulláról kellett újraszerveznie az életét. Azóta sok új barátra és női ismerősre tett szert, társasági élete ismét felpezsdült, mert hiszi, hogy csak akkor találhat ismét örömöt az ember, ha nyitott marad a világra.
Szerinte a kor nem lehet akadálya annak, hogy valaki új ismeretségeket kössön vagy akár különleges érzelmeket éljen át. Bár elismeri, hogy egy ekkora veszteség után nem könnyű újrakezdeni, mégis hisz abban, hogy az élet bármely szakaszában érhetik az embert pozitív meglepetések.
Az író arról is beszélt, hogyan viszonyul ma a szerelemhez. Azt mondta, minden találkozásba és beszélgetésbe teljes szívvel érkezik, mert másként nem tud kapcsolódni az emberekhez.
Nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy egyszer még társa legyen valaki, ugyanakkor önironikusan megjegyezte, hogy fizikai állapota miatt ezt már egészen másként látja, mint fiatalabb korában.
Mosolyogva árulta el azt is, hogy akadnak ugyan udvarlói, de ezt inkább humorral kezeli. Úgy érzi, számára ma már a jó beszélgetések, az emberi kapcsolatok és a lelki közelség sokkal fontosabbak, mint bármi más.
A veszteség fájdalmát nem lehet kitörölni, de Müller Péter példája azt mutatja, hogy a gyász mellett is lehet helye az új élményeknek, a barátságoknak és annak a reménynek, hogy az ember élete végéig képes kapcsolódni másokhoz.
