Kováts Dávid számára teljesen megváltozott a világ, amióta megszületett a kislánya. Az RTL Árulók – Gyilkosság a kastélyban című műsorának vörös köpenyes gyilkosa a játékban könyörtelen stratégiával próbált boldogulni, otthon azonban egészen más szerepben kell helytállnia. A műkereskedő rajong a 7 és fél éves gyermekéért, ám azt sem titkolja, hogy apaként olykor őt is kétségek gyötrik.
Kováts Dávid számára nem volt teljesen ismeretlen az a világ, amelyben az ember egy kitalált személyiséget ölt magára, és annak megfelelően cselekszik. Már gyerekként is lelkesen vett részt szerepjátéktáborokban, ahol saját karaktert kellett megformálnia, és egy képzeletbeli királyságban játszania.
„Amikor megérkeztem, kint kellett hagynom a valódi énemet, majd kitaláltam magamnak egy karaktert, és a szerint kellett játszani a királyságban. Emlékszem, voltam uralkodó, sőt még háborút is indítottam mások ellen. Olyan komolyan vettem, mint most Az Árulókat. Szerintem egyébként ez a műsor a tévézés csúcsa, mind a minőség, mind a játék szemszögét nézve” – mesélte.
Az RTL műsorában ő alakította a vörös köpenyes gyilkost, és komolyan vette a feladatát. Úgy gondolja, a produkció különlegessége éppen abban rejlik, hogy a résztvevőknek olyan helyzetekben kell döntéseket hozniuk, amelyekre előzetesen szinte lehetetlen felkészülni.
Kováts Dávid szerint az apaságra sem lehet igazán felkészülni
A műkereskedő, akit a nagyközönség A legjobb ajánlat állandó Felfedezőjeként is megismerhetett, párhuzamot lát a televíziós játék és a szülői lét között. Szerinte mindkettő olyan élmény, amelyet igazán csak akkor érthet meg az ember, amikor személyesen is átéli.
„Hasonlít az apasághoz” – nevetett fel Dávid.
A 7 és fél éves kislány édesapjaként pontosan tudja, mennyire más lesz az élet, amikor az ember gyermeket vállal. Elmondása szerint a kislánya születése óta úgy érzi, mintha egy teljesen új világba került volna. Az apaság rengeteg örömet ad neki, és bár a mindennapok olykor komoly kihívások elé állítják, úgy véli, kevés ennél fontosabb feladat létezik.
Nem próbálja úgy beállítani a szülőséget, mintha minden pillanata könnyű lenne. Ahogy más szülőknél, nála is előfordul, hogy elfogy a türelme, és nehéz megtalálnia a megfelelő megoldást. Úgy látja, ezekre a helyzetekre senki sem tud igazán felkészíteni: mindenkinek a saját tapasztalatain keresztül kell megtanulnia, hogyan boldoguljon.
„Mint mindenki másnál, olykor nálam is elszakad a cérna. Erre tényleg senki sem tud felkészíteni, mindent neked kell megélned, átélned, és én igyekszem a lehető legjobbat kihozni belőle.”
„Jól csinálom?” – időnként ő is elbizonytalanodik
Dávid őszintén beszélt arról is, hogy néha megkérdőjelezi a saját teljesítményét apaként. Bármennyire szereti a lányát, időnként benne is felmerül, vajon megfelelően neveli-e, és valóban mindent megtesz-e érte, amit csak lehet.
A válaszokat azonban nem mindig lehet azonnal megtalálni. A műkereskedő úgy gondolja, az idő és az élet tapasztalatai mutatják majd meg, mennyire sikerült jól helytállnia ebben a szerepben.
„Néha felmerül bennem a kérdés, hogy jó apa vagyok-e. Jól csinálom? De ezt az idő és az élet úgyis eldönti. Azt szoktam mondani magamnak, hogy mindig meg kell próbálni a legjobbat adni, és akkor nem lesz baj.”
Kováts Dávid vallomásából egyértelműen kiderül, hogy számára az apaság nem pusztán egy új életszerep, hanem folyamatos tanulás is. Bár a kétségek időnként őt is utolérik, igyekszik minden helyzetben a lehető legtöbbet nyújtani a kislányának. És talán éppen ez az, ami miatt a szülői létet a legnagyobb, ugyanakkor legszebb kihívásának tartja.
