Havas Henrik a gyerekeiről továbbra sem szeretne részletesen beszélni, az unokájáról, a 22 éves Zsófiról azonban már jóval szívesebben mesél. A Tanár úr elárulta, hogy hosszú éveken keresztül anyagilag is támogatta a lányt: fizette a tanulmányait, lakást és autót is biztosított számára. Idővel azonban úgy látta, eljött az ideje annak, hogy Zsófi önállóan boldoguljon.
Amikor legutóbb Havas Henriket a gyerekeiről kérdezték, csak annyit mondott, hogy jelenleg nincsenek jóban, és ennél többet nem szeretne megosztani. Abban a beszélgetésben elsősorban a pénz került szóba, így azt azért elárulta, hogy a gyerekeit mindig támogatta anyagilag.
„Lakásokat, autókat.”
Amikor a műsorvezető ezek után azt kérdezte, hogy akkor mára talán sikerült kibékülniük, Havas röviden válaszolt:
„Nem! Nem. De hagyjuk ezt…”
Elvárja Zsófitól, hogy már önállóan boldoguljon
Az idősebb unokájáról, Zsófiról viszont sokkal nyitottabban beszélt. A 22 éves lány tanulmányait szintén nagyapja finanszírozta, és egy időben kifejezetten szoros kapcsolatban álltak egymással.
„Régebben szorosabb kapcsolatunk volt, most hullámzóbb. De ez sok mindennek köszönhető. Tizenhat éves korában pár évre hozzám költözött, akkor értelemszerűen közelebb álltunk egymáshoz.”
Később Zsófi ösztöndíjjal két évre Madridba költözött tanulni. Közben párja is lett, akivel azóta már hazaköltöztek, miután Zsófi megvédte a szakdolgozatát és sikeres szakvizsgát tett.
Havas Henrik szerint azonban ekkor már eljött az ideje annak, hogy unokája saját maga gondoskodjon a mindennapjairól.
„És amíg kint volt, csupán zsebpénzt kapott tőlem, mondván, felnőtt nő, van egy párja, oldják meg az életüket.”
Büszke rá, és szerinte különleges tehetsége van
Zsófi most újabb képzésbe vágna bele: jelentkezett az ELTE kétéves szinkrontolmács-képzésére. Havas szerint ez kifejezetten illik hozzá, hiszen spanyolul tökéletesen beszél, angolul pedig szintén magas szinten tud, miután egy ideig Kanadában tanult. Ezt a tanulmányi időszakot szintén ő finanszírozta.
Bár Havas szavaiból érződik, hogy a kapcsolatuk már nem olyan szoros, mint évekkel korábban, egyértelműen elismeri unokája képességeit. Amikor szóba került, hogy büszke lehet rá, először tiltakozott, végül azonban maga is elismerte.
„Zseninek született. Olyan tehetsége van a matematikához, olyan memóriája van, amivel csak születni lehet, ezt más módon nem lehet elsajátítani. És remekül bridzsel.”
Havas szerint Zsófi diplomáciai pálya felé is kacsingat. Madridban például gyakornokként dolgozott a nagykövetségen, jelenleg pedig tanít és folyamatosan korrepetál.
A szinkrontolmácsi pályával kapcsolatban azonban már vannak kétségei. Úgy gondolja, Zsófi képességei alapján kétség sem fér hozzá, hogy megbirkózna a feladattal, azt viszont kérdésesnek tartja, hogy az életmód mennyire illene hozzá.
„Menne neki, ez nem kérdés. De hogy való-e ez egy nőnek, azt nem tudom. Egyik héten New Yorkba kellene utazni, a következőben pedig ki tudja, hova. Így hogyan házasodik majd?! De ő tudja, majd meglátja.”
Zsófi már az autót is visszavitte
Arra is kíváncsiak voltak, hogy Zsófi mennyire engedi nagyapjának, hogy beleszóljon az életébe, illetve szokott-e tőle tanácsot kérni.
Havas szerint kapcsolatuk most is megvan, még ha nem is beszélnek mindenről ugyanúgy. Nemrég például Zsófi személyesen is felkereste, méghozzá azért, hogy visszahozza az egyik autót.
„Tegnap is itt járt. Hazahozta az egyik autónkat, egy kabriót, mondván, továbbá nincs rá szüksége, merthogy drága a parkolás…”
Zsófi elegánsan leparkolt a ház előtt, majd bement, és néhány szót váltottak.
Havas úgy látja, hogy bár sok kérdésben teljesen eltérően gondolkodnak, a kapcsolatukat ez nem szakította meg.
„Nézze, máshogy gondolkodunk a világról, sok mindenben nem értünk egyet, de van kapcsolatunk. Sokáig segítettem őt, és most figyelem, mire viszi az életben.”
