Parti Nóra különleges egyéniség a magyar színjátszás világában, aki sosem a kitaposott ösvényen érkezett meg a szakmába. Vidékről indulva, statisztaként kezdte a pályát, és mára is megőrizte azt a nyers őszinteséget, amely végigkísérte az életét. Számára a család, a színház és a belső egyensúly ugyanannak a történetnek a részei.
A beszélgetés során egyértelművé teszi, hogy önmagát maximalistának, rendmániásnak és erősen családcentrikusnak tartja. Úgy érzi, hogy sokszor túl egyenesen fogalmaz, amit ma már igyekszik tudatosabban kezelni, mert rájött, hogy nem minden helyzetben vezet jóra a nyers őszinteség.
Életében kiemelt szerepet kap az édesanyja, aki meghatározó példaként áll előtte. Bár mindkét szülőjét elveszítette, az édesanyja halála különösen mély nyomot hagyott benne. Úgy beszél róla, mint egy olyan erős kötelékről, amely még mindig hatással van a mindennapjaira, és amelyből sokáig próbált lelki kapaszkodót találni.
A veszteség feldolgozása után a spiritualitás felé is fordult, mert nehezen tudta elfogadni a hiányt. Azt mondja, az idő múlásával inkább úgy tekint erre, hogy édesanyja „máshol van jelen”, és valamilyen módon továbbra is kíséri őt és a gyerekeit.
Pályájáról visszatekintve őszintén beszél arról is, hogy a színészet világát nem gyermekkori álomként ismerte meg. Inkább kíváncsiságból, játékosságból került közel hozzá, majd fokozatosan vált számára hivatássá. A kezdetekben statisztaként dolgozott, és teljesen ismeretlenül lépett be abba a közegbe, amely később az élete meghatározó részévé vált.
Egy dologban azonban mindig határozott volt: vállalta a döntéseit. Úgy fogalmaz, hogy ezt az utat ő választotta, és ha így döntött, akkor nincs oka panaszkodni. A nehézségek ellenére megtanulta kezelni a szakma terheit, és ma már tudatosabban viszonyul a kihívásokhoz.
Személyes életében a férje és a gyerekei jelentik a legfontosabb stabil pontot. Több mint két évtizede élnek együtt, és számára ez a kapcsolat jelenti az igazi sikert, sokkal inkább, mint bármilyen szakmai elismerés.
A múltbeli kapcsolatairól is őszintén beszél, és arról, hogy fiatalabb korában gyakran vonzódtak hozzá nehezebb sorsú emberek. Ma már úgy látja, ezek a kapcsolatok sokat tanítottak neki önmagáról és az életről is.
Parti Nóra szerint a mai világban egyre nagyobb hangsúly kerül az anyagiakra, amit ő veszélyesnek tart. Gyakran beszél erről a fiával is, és fontosnak tartja, hogy a fiatal generáció inkább a tudásban és az értékekben találja meg az irányt.
Számára az élet nem a könnyű utat jelentette, hanem egy folyamatos tanulási folyamatot, ahol a kudarcok is ugyanúgy részei az építkezésnek, mint a sikerek.
