Molnár Anikó életének egyik legnehezebb időszakán megy keresztül. Tavasszal olyan döntést kellett meghoznia, amelyet korábban elképzelni sem tudott: Alzheimer-kórban és demenciában szenvedő édesanyját egy speciális bentlakásos intézménybe költöztette, mert egyedül már nem tudta biztosítani számára a szükséges folyamatos gondoskodást.
Hosszú éveken át próbálta saját erejéből ellátni az édesanyját, miközben a betegsége egyre súlyosabbá vált. Sokáig még a legközelebbi környezet előtt is igyekezett megőrizni a család magánéletét, de végül be kellett látnia, hogy elérkezett az a pont, amikor már szakemberek segítségére is szükség van.
A döntés meghozatala rendkívül fájdalmas volt számára. Korábban arról beszélt, milyen nehéz volt feldolgoznia azt a gondolatot, hogy édesanyját úgy viszi el az otthonából, hogy ő pontosan tudja: oda már nem fog visszaköltözni. Miközben ő tisztában volt ennek véglegességével, az édesanyja azt hitte, csupán egy újabb kirándulásra indulnak.
Az elmúlt hónapok sem hoztak könnyebb napokat. Anikó rendszeresen felkeresi édesanyját az intézményben, de minden találkozás újabb érzelmi megpróbáltatást jelent számára. Elmondása szerint előfordul, hogy alig telik el fél óra a látogatás után, édesanyja már nem emlékszik arra, hogy együtt voltak, és telefonon újra felhívja, hogy elmesélje a napját. Ilyenkor mindig kedvesen emlékezteti rá, hogy néhány perce még egymás mellett ültek.
A betegség miatt édesanyja ma már egy saját, belső világban él. Az intézményben eltöltött hónapok alatt egyszer sem kérdezett rá arra, hol van, és nem is hagyta el az otthon területét. Ennek ellenére időnként teljes természetességgel mesél olyan eseményekről, amelyek valójában nem történtek meg, például arról, hogy boltban járt. Ezek az emlékek csak a fejében léteznek, mégis teljes valóságként éli meg őket.
Molnár Anikó számára minden nap új kihívást jelent elfogadni a betegség következményeit. Bár igyekszik a lehető legtöbb időt édesanyjával tölteni, elmondása szerint lelkileg rendkívül megterhelő átélni, hogy a közös pillanatok sokszor néhány perc alatt feledésbe merülnek.
