Liptai Claudia ismét megmutatta egy eddig ritkábban látott oldalát. A műsorvezető Ábel Anita vendégeként egy őszinte beszélgetésben mesélt arról, hogyan éli meg az ötven feletti éveket, mit gondol a szépségről, az önbizalomról és arról, hogy számára mit jelent ma nőnek lenni.
A két televíziós arc hosszú ideje ismeri egymást, hiszen már három évtizede részei egymás életének. Ezúttal azonban nem a régi történetek kerültek előtérbe, hanem olyan személyes kérdések, amelyek valódi válaszokat kívántak.
A beszélgetés során szóba került többek között az anyaság, a botox, a Playboy-fotózás, a vonzerő, valamint az is, hogy változik-e egy nő önmagáról alkotott képe az idő múlásával.
Liptai Claudia egyértelművé tette, hogy ötven felett sem szeretne lemondani arról, hogy nőként tekintsen magára. Nem érzi úgy, hogy ebben a korban már háttérbe kellene húzódnia vagy meg kellene felelnie mások elvárásainak.
„Szeretek tetszeni. Akarom még, hogy ne az legyen, hogy »csókolom«. Szeretem, amikor megcsillan a férfiak szemében valami” – mondta őszintén a műsorvezető.
A beszélgetés egyik fontos üzenete éppen az volt, hogy nem az idő megállítása a cél, hanem az, hogy mindenki jól érezze magát abban az életkorban, ahol éppen tart. Claudia és Anita szerint a nőiesség nem egy bizonyos életkorhoz kötött, hanem sokkal inkább az önelfogásról és a belső harmóniáról szól.
Ábel Anita arról beszélt, hogy szerinte a külső ápoltsága és a lelkiállapot szorosan összefügg. Úgy látja, nem arról kell szólnia a változtatásoknak, hogy valaki teljesen más emberré váljon, hanem arról, hogy jobban érezze magát a saját bőrében.
A két műsorvezető komoly témák mellett sokat nevetett is. Könnyed hangulatban beszéltek saját bizonytalanságaikról, az önbizalom kérdéséről és arról, milyen érzés elfogadni az évek múlását.
A műsor végén egy egyszerűnek tűnő kérdés is érdekes választ hozott: visszamennének-e az időben, ha lenne rá lehetőségük?
Ábel Anita röviden válaszolt:
„Csak előre. Hát most már minek visszafelé?”
Liptai Claudia viszont másképp közelítette meg a kérdést, és azt mondta, szívesen visszanézne a múltba, hogy lássa, milyen volt akkor minden.
A két válasz jól megmutatta a két különböző gondolkodásmódot, mégis ugyanazt az üzenetet hordozta: érdemes elfogadni a jelent, tanulni a múltból, és nyitottan nézni a jövő felé.
