Bochkor Gábor egy rádiós beszélgetésben tett kijelentései komoly visszhangot váltottak ki. A kóbor kutyák és a hajléktalan emberek támogatásáról folytatott vita után több állatvédő is élesen bírálta a műsorvezetőt, és egy író sem hagyta szó nélkül a történteket.
A Retro Rádió csütörtöki adásában arról beszélgettek, min változtatnának Magyarországon. A hallgatók között az állatvédelem is szóba került, Bochkor Gábor azonban egyértelműen azt az álláspontot képviselte, hogy elsősorban az emberek problémáival kellene foglalkozni.
A műsorvezető arra reagált, hogy miért nem az emberek kerülnek a középpontba, majd az állatvédelmet másodlagos kérdésként kezelte.
A beszélgetés később még élesebb fordulatot vett. Egy hallgató úgy vélte, hogy amíg hajléktalan emberek élnek az utcán, addig nem indokolt pénzt költeni állatmenhelyek támogatására. Bochkor Gábor egyetértett ezzel a gondolattal, és azt mondta:
„Amíg ember van az utcán, méltatlan körülmények között – én egyetértek vele –, addig felejtsük már el a kóbor kutyákat!”
A téma ezután sem került le a napirendről. Héjja Anett felvetette, hogy miniszterelnökként az egyik első intézkedése az lenne, hogy mindenkit arra kötelezne: évente legalább 10 ezer forinttal támogassa a menhelyeket.
Bochkor erre rögtön reagált. Azt nem értette, miért kellene egy olyan embernek pénzt adnia, akinek egyáltalán nem fontos a kutyák befogadása.
A rádiós azzal érvelt, hogy egy szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkező országban minden támogatásnak ára van. Ha egy területre több pénz jut, az szerinte szükségszerűen azt jelenti, hogy máshonnan kevesebb forrás marad.
„Egy ruppantalan országban, ha valahova adsz pénzt, azt valahonnan elveszed, valakinek a kárára teszed. És itt kell tudnunk nagyon mérlegelnünk. Ne minden egy helyre menjen, de emberközpontúak legyünk már, ne állatközpontúak!”
A kijelentésekre hamarosan az állatvédők is reagáltak. B. E. Belle író szerint alapvető különbség van az emberek és az állatok helyzete között, hiszen az állatok nem tudnak segítséget kérni, saját magukat megvédeni, illetve jelezni azt sem, ha éheztetik, bántalmazzák vagy egyszerűen kidobják őket.
Az író szerint ezért félrevezető úgy kezelni a kérdést, mintha az emberek támogatása és az állatok megmentése egymást kizáró lehetőségek lennének.
„A hajléktalan emberek támogatása és az állatmentés nem egymás konkurenciája.”
A Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány sem maradt csendben. A szervezet Bochkor korábbi megszólalásait is felidézte, majd úgy fogalmazott, hogy a mostani kijelentés már minden korábbi, általuk kifogásolt beszóláson túlment.
A fajtamentők azt hangsúlyozták, hogy miközben az emberek képesek saját döntéseket hozni és felelősséget vállalni az életükért, az állatok teljes mértékben az emberekre vannak utalva.
Bejegyzésükben azt is felidézték, milyen körülmények között élnek egyes állatok: sokan láncra verve, víz és megfelelő táplálék nélkül szenvednek, miközben nincs lehetőségük segítséget kérni.
A szervezet végül nem csupán bírálta Bochkor Gábort, hanem egy konkrét meghívást is intézett hozzá. Arra kérték a rádióst, hogy csatlakozzon egyik következő mentőakciójukhoz.
Azt szeretnék, ha Bochkor személyesen találkozna azokkal a kutyákkal, amelyeket a mentők próbálnak kiszabadítani és biztonságos helyre vinni. Szerintük ezek az állatok könnyen elpusztulnának, ha senki nem avatkozna közbe.
A fajtamentők azt is hozzátették, hogy a mentett kutyákat később olyan helyre vinnék, ahol éppen az állatok segítenek emberek életének megmentésében.
A történet így már nem egyszerű rádiós vita lett: Bochkor kijelentései után az állatvédők egyértelműen jelezték, hogy nem értenek egyet azzal a szemlélettel, amely szerint az emberek és az állatok támogatását egymással szembe kellene állítani.
