Egy korszak zárult le Balázs Andi életében. A színésznő és Ridzi Gábor huszonnégy év után úgy döntöttek, külön folytatják az életüket. Nem sokkal a 48. születésnapja előtt Andi már új otthonban próbálja megszokni az egyedüllétet, miközben egy olyan kapcsolatot enged el, amely szinte az egész felnőttkorát végigkísérte.
A döntés nem egyik napról a másikra született meg. Andi elmondása szerint az elmúlt egy évben mindketten érezték, hogy valami megváltozott közöttük. Próbáltak visszatalálni egymáshoz és megmenteni azt, amit közel negyed évszázadon át építettek, de végül nem sikerült.

Két hónappal ezelőtt Andi költözött ki a közös otthonukból. A szakításuk mögött azonban nem megcsalás, harmadik személy vagy hangos veszekedések állnak.
„Az elmúlt egy évben már mindketten éreztük, hogy valami nem stimmel, elhidegültünk egymástól. Bár minden úton-módon próbáltuk helyrehozni, és visszatalálni egymáshoz, nem sikerült, kicsúszott a kezünk közül a kapcsolatunk, és már nem tudtuk megfogni. Végül két hónappal ezelőtt én költöztem el a közös otthonunkból. Egymás kezét fogva, a legnagyobb szeretetben szakítottunk.”
Andi jelenleg a XI. kerületben, a Karinthy Színház közelében bérel lakást. Később szeretne saját otthont vásárolni, és újra felépíteni az életét. Egyedül kell továbbindulnia, de a kutyái vele vannak, és Gábor sem tűnt el az életéből.
Sőt, a két egykori társ a szakítás után is minden nap beszél egymással, és továbbra is számíthatnak a másikra.
„Tudom, hogy furcsán hangzik, de továbbra is nagyon szeretjük egymást Gáborral. Nem volt sem harmadik fél, sem dráma, sem ajtócsapkodás. Nem vitatkozva, hangoskodva, haraggal váltunk el, hanem pontosan úgy, ahogyan huszonnégy évig éltünk: békében, egyetértésben. Azóta is minden nap beszélünk, segítjük egymást, ezer szállal kötődünk egymáshoz, de már nincs visszaút.”
Egyetlen pillantással kezdődött minden
A történetük még egyetemistaként indult. 2002. április 5-én egy házibuliban találkoztak először, és Andi később úgy emlékezett vissza, már abban a pillanatban különlegesnek érezte, ami közöttük történt.
A színésznő eredetileg nem is akart sokáig maradni, mert másnap reggel színpadra kellett állnia Toldy anyjaként egy színigyakorlaton. Körülbelül két óra után már indulni készült, mert úgy érezte, nem igazán találja a helyét a társaságban.
A házigazda azonban arra kérte, hogy búcsúzzon el a másik szobában lévő vendégektől is. Andi így találkozott Gáborral.
„Egy házibuliba voltam hivatalos, de mivel másnap korán reggel már Toldy anyjaként kellett színpadra állnom egy színigyakorlaton, ezért nem terveztem sokáig maradni. Nagyjából két órát töltöttem ott, amikor mondtam a házigazdának, hogy megyek, egyébként sem találtam annyira a helyemet. Megértette, csak annyit kért, hogy köszönjek be még a másik szobába is, mert ott is van még egy-két vendég. Így is tettem, beköszöntem, majd megpillantottuk egymást Gáborral. Ő felpattant a fotelből, rám nézett azzal a megmagyarázhatatlanul kék szemeivel, és csak annyit mondott: ’Ne menj még!’ Én meg mint akit teljesen megbabonáztak csak bólogattam, és hajnali négyig megállás nélkül beszélgettünk. Szó szerint szerelem volt első látásra!”

Bár az esküvőjük végül sosem valósult meg, Gábor háromszor is megkérte Andi kezét. A színésznő azonban mindhárom jegygyűrűt elhagyta, később pedig már nem tartották fontosnak, hogy egy gyűrű vagy egy hivatalos papír igazolja azt, ami közöttük volt.
Egyszer már különmentek
A mostani szakításuk nem az első komoly válság volt a kapcsolatukban. A hetedik közös évükben Andi már egyszer elköltözött. Akkor nem egy hatalmas konfliktus robbantotta ki a döntést, hanem az érzés, hogy a kapcsolatuk megrekedt.
Harmincéves lett, és egyre gyakrabban foglalkoztatta, merre tart az élete. Végül összepakolt, és egy másik kerületbe költözött.
„A hetedik évben fogtam magam, és elköltöztem. Akkor lettem harmincéves, rögtön jött, hogy hova tart az életem, mi lesz most velem. Nem volt benne semmilyen nagy dráma, csak éreztem, hogy csak úgy ülünk egymás mellett, olyan semmi nem történik időszak volt. Fogtam magam, nem veszekedve, nem kiabálva, nem csúnyán, hanem az volt, hogy csak elmegyek. Sírtunk egy kicsit, és mondta, hogy jó, rendben van.”
Akkor azonban a történet nem ért véget. Három hónap különélés után Gábor találkozóra hívta Andit, és hónapokon át szinte az első pillanattól kezdték újra az ismerkedést.
Andi nem engedte fel magához, és puszit sem adott neki a szájára. Úgy akarták újra megismerni egymást, mintha valóban elölről indulna minden.
„Nem jöhetett fel a lakásba, nem adtam puszit a szájára, ismerkedtünk. Nem az volt, hogy csináljunk úgy, mintha nem lett volna semmi, mert akkor nem oldottuk volna meg.”
Fél évvel később aztán megszólalt a telefon. Gábor egy rövid, egyszerű kérdéssel kezdte a beszélgetést.
„Csörgött a telefonom, és megkérdezte, hogy: ’Mit csinálunk, te?’ Elkezdett nevetni, és azt mondta, hogy ’légy szíves, dobj be pár rongyot egy táskába, fogd meg a kutyánkat, és gyere haza!’ – hangzott el az utasítás a vonal végéről. – Ez így is történt. Fogtam magam, bedobtam pár rongyot, beültem az autóba, és hazamentem. Ott álltam újra a régi életem új kapujában, és kezdtük az egészet elölről. Meggyőződésem, most már elmondhatom 21 év után, hogy nagyon jól tettem, amit tettem.”

Ezúttal viszont más a helyzet. Andi szerint mindketten sokkal átgondoltabban jutottak arra, hogy a kapcsolatuknak vége. Már nem azok a hebrencs fiatalok, akik korábban voltak, és bár továbbra is mélyen kötődnek egymáshoz, úgy érzik, a szerelmet már nem tudják megadni a másiknak.
48 évesen egyedül kell újrakezdenie
Balázs Andi nem tagadja, hogy fájdalmas időszakon megy keresztül. Egy huszonnégy éves kapcsolat után az egyedülálló életet is újra kell tanulnia. Vannak könnyebb és nehezebb napok, és még mindig szokatlan számára, hogy új rutinokat kell kialakítania.
„A szakítás soha nem könnyű. Vannak nehezebb és könnyebb napok. Meg kell szoknunk egy új életet egymás nélkül, mégis továbbra is szorosan összefonódva. Nagyon hálás vagyok Gábornak az elmúlt huszonnégy évért. Mellette lettem felnőtt, háztartást vezető, gondoskodó nő. Ezúttal viszont egyedül kell helytállnom, amit bevallom, még szoknom, tanulnom kell, de rengeteg segítségem van.”
A családja és a barátai folyamatosan mellette állnak, de Gáborra is továbbra is számíthat. A költözés körüli teendőkben is segített neki, és a praktikus dolgok sem maradtak el.
„Például, hogy hogyan kell beállítani a Netflixet, vagy hogyan dugjam össze a nyomtatót” – mondta nevetve.
Andi számára különösen fájdalmas, hogy nincs kire haragudnia. Nem tudja rossz emberként beállítani azt a férfit, akivel együtt nőtt fel, és aki huszonnégy éven keresztül az élete egyik legfontosabb szereplője volt.
„Furcsa hozadékai vannak annak, amikor az ember egyedül él, úgyhogy 48 évesen új rutinokat kell kialakítanom, de sajnos így hozta az élet… Minden szeretetem, tiszteletem, lojalitásom Gáboré, de a szerelmet már nem tudjuk egymásnak megadni. Ahhoz pedig mindketten nagyon fiatalok vagyunk, hogy szerelem nélkül éljünk tovább. És talán ez a legfájóbb az egészben…”
A jövőre nézve azonban szeretettel gondol volt párjára.
„Annyival könnyebb lenne a továbblépés, ha azt tudnám mondani Gáborra, hogy egy gazember. De nem az. Csodálatos férfi, aki nagyon remélem, hogy a jövőben megtalálja a párját, a másik felét. Ahogyan idővel én is.”
Egy kapcsolat véget érhet úgy is, hogy közben a szeretet nem tűnik el. Balázs Andi és Ridzi Gábor történetében most nem a harag mondta ki az utolsó szót, hanem két ember, akik közel negyed évszázad után arra jutottak, hogy már nem ugyanazon az úton kell továbbmenniük.