Xantus Barbara és Laklóth Aladár számára a július 10-i polgári esküvő csak az első fontos állomás volt. Egy hónappal később, augusztus 9-én ismét egymás mellett álltak, ezúttal a Kiskunlacházi Református Egyházközség templomában, ahol Isten előtt is örök hűséget fogadtak.
A pár történetében már jóval korábban volt egy különös pillanat, amely most szinte próféciának tűnik. Annak idején még csak kollégák voltak, amikor Aladár véletlenül rálépett Barbara sarkára. A színésznő akkor tréfásan megjegyezte neki, hogy biztosan ott lesz majd az esküvőjén. Laklóth erre csak annyit mondott, hogy ez egyáltalán nem biztos.
Végül egészen másképp alakult. Aladár nem egyszerű vendégként jelent meg Barbara esküvőjén, hanem ő lett a férje.
A kapcsolatuk ráadásul akkor kezdődött, amikor egyikük sem számított már arra, hogy újra ilyen erős szerelem talál rá. Éppen ezért nem akarták hosszú évekre elnyújtani a döntést.
Barbara szerint mindketten olyan életszakaszban vannak, amikor már nem akarnak felesleges köröket futni. Ha egy érzés valódi, azt meg kell élni, nem pedig későbbre halasztani. Ezért a házasságot is hamar megszervezték, miután biztosak lettek abban, hogy komolyan gondolják a kapcsolatukat.
A döntésnek a családtagok is örültek. Aladár édesanyja, Márta néni, Barbara családja, valamint a korábbi házasságokból született gyerekek egyaránt támogatták őket.
A gyerekek véleménye különösen sokat jelentett a pár számára. A lánykérés után Aladár Annát és Bendegúzt hívta fel, Barbara pedig Pannával és Balázzsal osztotta meg először a nagy hírt.
Barbara számára maga a házasság mindig különleges jelentőséggel bírt. Korábban is úgy fogalmazott, hogy ha egyszer újra megtalálja azt az embert, akivel valóban közös jövőt tud elképzelni, nem fog nemet mondani a házasságra.
Amikor Aladár végül megkérte a kezét, az egész helyzet számára szinte mesébe illőnek tűnt. A család reakciói pedig még ennél is meghatóbbak voltak.
Édesanyja annyira meglepődött, hogy első pillanatban megszólalni sem tudott. Barbara szerint ő egész életében az egyik legnagyobb támogatója volt, és pontosan tudja róla, hogy csak akkor vállal fel valamit, ha teljes szívvel hisz benne.
Az is sokat jelentett Barbarának, hogy édesanyja már a kapcsolatuk kezdetén „fiamnak” nevezte Aladárt. Sőt, olyan szeretettel fogadta, amire Barbara szerint korábban nem is nagyon volt példa.
A templomi esküvő napján azonban kis híján borult a gondosan megtervezett program. A délután négy órakor kezdődő szertartás előtt Barbara ugyanis még az utolsó pillanatig a meglepetésen dolgozott.
A lelkész, Takaró András esperes adta össze a párt. Barbara azonban egy különleges produkcióval készült férjének.
Megkérte színészbarátját, Juhász Bencét, valamint fiát, Balázst, hogy a szertartás után adják elő élőben az All You Need Is Love című dalt az Igazából szerelem című filmből.
A dal nem véletlenül volt fontos számukra. A júliusi polgári esküvőn is ez csendült fel Aladár kívánságára, akkor azonban felvételről. Most Barbara azt szerette volna, hogy ugyanaz a dal élő előadásban is megszólaljon.
A meglepetés sikeréhez Aladár fia, Bendegúz is hozzájárult, hiszen segített abban, hogy édesapja semmit se sejtsen az előkészületekről.
Csakhogy Barbara közben annyira belemerült a szervezésbe, hogy alig maradt ideje saját készülődésére. A menyasszony végül majdnem elkésett a saját templomi esküvőjéről.
A nap végül így is különlegesre sikerült, és az esküvő után a vacsora, majd a lakodalom is folytatta az ünneplést. A pár számára ez már nem egyszerűen egy újabb esküvő volt, hanem annak a kapcsolatnak a megünneplése, amelyet mindketten hosszú keresés után találtak meg.
A napnak azonban több olyan pillanata is volt, amelyet Barbara és Aladár aligha felejt el egyhamar: az oltárhoz vezető út, a meglepetésként felcsendülő dal és az éjszakába nyúló ünneplés mind része lett a nagy nap történetének.
